vonz/a/lom

a késő délelőtti optimista sorok után eltakarítottam a tegnapi vendégség romjait, majd összesöpörtem a járdát és összegereblyéztem a füvet a ház előtt,  összesöpörtem a garázst (kb. 5 teli lapát sitt ami a tető avagy 7. szint javítás során hullt a mélybe), felmostam…

megint otthon voltunk a kutyával... jöttünk-mentünk (anyák napja)... még mindig a pince az egyetlen lehetséges tartózkodási helye... (no meg az utca)... lakás és udvar tiltott zóna... nem tudom melyik lesz nehezebb, az otthoni ebet rábírni, hogy engedje be a kertbe, vagy anyámat, hogy…

néha jó, ha az ember rokon lelkek közé keveredik, este átmentem bp-hez, hosszadalmas és kínkeserves készülődés, hezita, menjek-maradjak után legyőztem a soros pénteki minek is élek hangulatot miután ragasztottam még néhány szárnyat a hülye lábtörlőre, áh, full gáz, de ezt…

elvonultam a fürdőkádba egy többé-kevésbé hasznosan és dolgosan töltött nap után, a kutya közben szétrágta és kétharmadrészt befalta az ikeás ceruzám, amivel fürdés előtt az angol leckém írtam a kanapén, a tettenérést követően nulla bűntudattal nézett rám, pedig…

már rettegve veszem fel anyukám telefonját, lassan minden téma tabu, ha mégsem, és általában mégsem bírom ki, mert az időjáráson túl valamiről beszélni is kellene, ill. jó volna, akkor jön az izélgetés, totálisan igazságtalan, rombol rombol, rombol , a harmóniát, az…

egyszer majd megírom, lesz belőle egy komplett három felvonásos tragikomédia, írta az élet, én magam kevés volnék, annyira kell nevetnem, aztán meg annyira kell sírnom, de leginkább sírnom, oh, bassza meg, vagy inkább kapja be, de tényleg, (részleteket kihúzta a cenzúra, mert…

a kutya az istenek legsikerültebb alkotásaimádom, ahogy itt fekszik a lábamnál, amikor ülök a gépnél, imádom, ahogy szalad a Ligetben vagy a Margitszigeten a debil sipolós gumifigurája után, imádom, ahogy reggel odajön és jó reggelt kíván, és imádom, amikor este - ha bebújok az…

volt ez a félkommunikáció, úgyhogy hagyjuk is annyiban... most a racionalizálás napjai, meg a még1munkakeresés, tegnap némileg aktívabban fel is raktam néhány hírdetést, ill. írtam egy-két segélykérő levelet ismerősöknek, továbbá küldtem egy-két közepesen érdekes helyre…

ma is határozott derű, akárcsak tegnap, ámbár a tegnapit egy jó kis telefonbeszélgetés anyámmal taccsra vágta (pedig a kutyát még nem is tudja), a szokásosnál is jobban, mert kivételesen nem kezdtem el vele veszekedni, így viszont bennem maradt...…

néhány napja nem írtam, mert:1) szarakodik a netem2) bűnös gondolatok motoszkáltak a fejemben a kutyával kapcsolatbana kettes pontról bővebben: borzasztóan szorongtam, talán néha még ma is, hogy jól döntöttem-e, hogy elhoztam a kutyát, hogy tudok-e én lakásban-kutyássá válni,…

tegnap este itt volt egy barátom, nekem is, kutyának is nagyon jó volt, igazi relax, megnyugvás, feloldódás, bazira hiányzik az olyanokkal való időtöltés, akikkel ezer éve ismerjük egymást, ahol nincs vagy csak minima a szerep, szóval hiányoznak a barátok, az a kevés, aki maradt...…

vagy végtelenül szenzibilis vagyok és átragadt rám a kutya bánata, vagy nemtom, de nem kicsi itt a rosszkedv, nem mintha ritkaságszámba menne ez mostanában, de erre most spec. nem számítottamnyitok egy bort, és szép komótosan lezsibbasztom az agyam, hátha az…