vonz/a/lom

 http://www.origo.hu/itthon/20080625-kivetelezesre-panaszkodik-tobb-szulo-gyurcsany-ferenc-fia-erettsegi-vizsgaival-kapcsolatban.htmlbasszus1: az érettségi vizsgaszabályzat elég egyértelmű, talán a kedves kollégáim is diszlexiásak voltak?basszus2: hajlok arra, hogy kivételesen…

Hétvége isteni volt és nagyon kemény csaj voltam. Sőt, végre a szokásos szezon eleji izomgörcs is elkerült. Napfényfürdő a vízen, evezés ezerrel, szurkolás keresztfiamnak, minden futamot melyben elindult, megnyert, szüleim első körben kiestek, így én már nem ülhettem velük egy…

nincs kedvem aludni, mert lubickolok ebben, hogy most jóóóó... és tényleg úgy lett, ahogy nem gondoltam, hogy lesz... egy reggel felébredtem, és mások lettek a színek... nem tudom igazán eseményhez és személyhez kötni... de erről már írtam... marha jó úgy lélegezni, hogy nem…

izgi volt tegnap... a sors pont abba a kocsmába sodort bennünket (mozizni mentünk volna a pincébe, de rossz volt a dvd), ahol kedvenc bloggereim is tanyáztak épp... különös, látom pl. gz-t, blogjából kb. vágom az életét, sőt szeretem a volt felesége blogját is... so, tökéletes…

hogy mekkora paraszt ez a Pataki Attila, összezárnám levelét megírta Morvaival, jó sokáig, hogy diskuráljanak már az általuk képviselt jobboldali értékekről...

bizonytalan állásügyi helyzetemen ettem magam ma szinte egész nap, persze próbáltam tovább a lehetetlent, három lebegő alapítványban bízni szeptembertől szóbeli ajánlatokra támaszkodva felér egy öngyilkossággal... + a kutatásomra sem sikerült több szponzort találni, pedig a…

leérettségiztek... a bakik és az időnként jaj most süllyedek el pillanatnyi érzése mellett igazán felemelő... ilyenkor igazán szép az élet, így a tegnapi szarságokkal nem is terhelem sem magam, sem benneteket... készülök a bankettra, hallgatom az új PUF-ot, bevillant az egy évvel…

 azt álmodtam, hogy meglett a szüleim kutyája... szegény borzasztóan le volt fogyva, és félig megnyírta valaki... ma egy éve írom ezt a blogot... nem szeretnék hosszan elmélázni az azóta megtett úton, meg ezek előjelein... talán szummázva egy csomó dologban masszív…

kognitív bácsik szerint a pozitív töltésű dolgok mondogatása, listázása, rágondolása, szuggerálása... jót tesz a hangulati görbénknek... tyúk vagy a tojás... lassan két napja nem tudok egyetlen pozitív töltésű gondolatot sem produkálni... igaz negatívat sem.. rémisztő…

 "nyitottnak lenni arra, amit akar veled csinálni a sors" mondja Lovasi egy interjúban, nah igen, az nem ártana végre... kibújni mint koszos-szakadt-régi pulóverből ebből az annyimindenből, ami nem jó, vagy nem annyira, vagy ami jó, csak nem vezet sehová, értelmetlen…

nagyon rég aludtam ilyen nyugodtan, félálomban hallgattam az esőt, és azt éreztem, minden jól van, ahogy van... örültem, hogy itt volt, minden rossz és negatív érzést kimosott belőlem az idő... ott voltam a tekintetében, amikor összenéztünk, boldog voltam, hogy ott fekszik…

megvagyok, valamitől némileg jobban, mint szoktam, vagy mint az várható volna... azt hiszem, a két héttel ezelőtti ámokfutás, ill. még pontosabban a rá következő meglehetősen keserves egy hét, fűszerezve jó adag életmentő iróniával, kijózanított... de a történet…