Hétvége isteni volt és nagyon kemény csaj voltam. Sőt, végre a szokásos szezon eleji izomgörcs is elkerült. Napfényfürdő a vízen, evezés ezerrel, szurkolás keresztfiamnak, minden futamot melyben elindult, megnyert, szüleim első körben kiestek, így én már nem ülhettem velük egy hajóba, viszont vasárnap vittük ebet is, így igazi kalandor lett, úszni tud, de ha teheti inkább két lábom sétál a vízben...
Szervezzük újra a veszprémi és kapolcsi talikat, remélem most még többen eljönnek az évfolyamból. Ez nagyon :)))))) , annyira jó volt tavaly is, bár ugye akkor annyira nem is voltam formában...
Egyébként meg eszembe jutott a hétvégén a kedvenc pozitív dalom, Presser, ezer éve nem már... fenn a fán és a fáról leeseve, négykézláb diót keresve, almalopás és menekülés közben, lihegve, röhögve, kéz a kézben... színházban, templomban, moziban, boltban, az utcákon és a kék alagútban, taxiban, biciklin, mezítláb porban, izzadva, fázva, jóban-rosszban... a folyóparton, térdig a vízben, a víz alatt vagy a víz felett éppen, a híd alatt, mikor szegények leszünk, a pálmák alatt, mikor gazdagok leszünk... munka előtt és munka helyett, mikor az ágyban kávéhoz tejet, gömbölyödve és félig kinyúlva, évek óta és évek múlva... csőbe húzva, esőben, hóban, sírva vigadva, nyakig a bajban, álmodozva úgy lassan szépen, akkor is, ha nem szeretsz éppen... (Presser: Jó veled)
