kognitív bácsik szerint a pozitív töltésű dolgok mondogatása, listázása, rágondolása, szuggerálása... jót tesz a hangulati görbénknek... tyúk vagy a tojás... lassan két napja nem tudok egyetlen pozitív töltésű gondolatot sem produkálni... igaz negatívat sem.. rémisztő nihilikus állapot...

ma voltam a munkaügyiben... megváltunk egymástól eddigi előadomtól, az állandóan időhiánnyal küzdő, félkómás, szétszórt, de meglehetősen szimpatikus Krisztiántól, átslattyogtam a nagyterembe, a soros meetingre, pasi rám se nézve kezdte fásult szürke hangom a kérdéseit nyomni, gondoltam egyet, néhány élénk és értelmes kérdésre szánva el magam, nah erre már felemelte a tekintetét, benne meglepetés és öröm, hát nemcsuda, amíg vártam elnéztem a szorongó középkorú diplomás munkanélkülieket, hozzájuk képest én maga vagyok az ősi potencia... bár ezzel is csak az Oktogonig jut az ember... avagy jutottam én...

hívott mecénás, nem vettem fel, nem vagyok tárgyalóképes hangulatban, egyáltalán semmilyen hangulatban sem vagyok...

olvasom az Eszter hagyatékát... a héten megnézném a moziban...

a péntek jó volt, ez nem kérdés, az sem, hogy helyiértékén kezelem, a hiány mégis hiány, az elveszett meg elveszett, de ez tőle és rajta kívüli történések már...