vonz/a/lom

néztem a Cserháti portrét a XXI. században, mi ez vajon, tényleg karma, ami elől nincs menekvés? vagy az erő hiánya? vagy a rosszkor rossz helyen?

én nem akarom elba*ni, nagyon nem, de félek, mi van ha ez a karmám, és most már ez marad, ez a folyamatos félig megéltség, a fél-nőség, a folyamatos másik fele hiányzikkal - akárminek, a még utcán csücskét leharapott kiflinek, a kedvenc zoknimnak, a megtanítottnak, az elmondottnak, és az el nem csókoltnak... és mindig a szebbik fele hiányzik, mintha Hófehérke almájának nem volna másik fele, és akkor hiába minden kellék, nem lehet beleharapni, ha nem lehet beleharapni, akkor nincsenek törpék, és nem jön a királyfi, akkor tulképp. nincs is mese, mesetükör...

nah jó, asszem nincs menekvés, ill.van, de mégsem, egy dolog, gondolat, érzés körül toporgok és a leglehetetlenebb asszociációkat hívja elő belőlem...