nézem a Jules és Jim-et, régóta tervben volt, lenyűgöz, 20 évesen az egyik kedvenc filmem volt, féltem tőle, de én még mindig én vagyok, a film pedig a legigazibb hitvallásom az életről, azóta is, töretlen, néha kicsit elmászott, feledésbe merült, de megint nem véletlen, hogy…