vonz/a/lom

A lelkem belesajgott a futásba. Mert az a hülye asszociatív bázis a fejemben... Eleinte kerestem a kezemen az óráját. Általában kölcsönkértem a futáshoz. A lakáskulccsal szerencsétlenkedtem egy sort, mire el tudtam tenni. És egyáltalán. Teljesen irracionális módon elkezdtem…

Holnap elmegyek futni. Újrakezdem, vagy folytatom. Keresek egy másik utat. Már tudom is, hogy hol. Próba cseresznye. A szokásos régin nem volna erőm. De nem is erőltetném. Tehát: futás. És ezzel talán segítek egy kicsit annak a fránya egyensúlynak, hogy ne hagyjon naponta…

földbe vízbe égbe gyökerezett lélekkel   én félig szít cigaretta te a legszebb füst illata   vagy fordítva   tenger medrében patak kavicsa alatt sodrásban szélcsendben én a te bőröd tiéd a levedlett kígyók meztelensége fázom a napsütésben félek a felhőkből tákolt szigeten lakatlan…

Bevásárlás. A piák már tök egyértelműen ugrálnak a kosaramba. A kajáknál hosszan elidőzöm. Nem tudom megmondani, mi az, amit meg bírnék enni. Megint, vagy azóta, alig-alig eszem. Na jó, akkor ínyenckedés. De Kinder Maxi King elfogyott, akkor legyen gumicukor... Atyaég. Vonszolom…

I. égbe szegezett lábbal most volna erőm keresztül a városon a ligetben bokáig ősz II. viszlek magammal fejem vállgödrödben küszöböd a legszebb oldalon kihajtott könyv     

Az iménti bejegyzés még tegnapról maradt itt, publikálatlan. Publikáltam. Ma: Tegnap végre vettem egy dvd-lejátszót. Csodálatos Júlia... hu, jó volt. Anno a moziban kimaradt, de mindig az eszemben volt. Nem is tudom, mire számítottam, de nem erre, nem ennyire, vagy nem így jóra. Arra…

Na tehát: Nem vagyok normális. Vagy normális vagyok. Tegnap blogoltam erről egy közepesen zagyvát, aztán kitöröltem. Álszentség ez az öncenzúra. Ha észveszejtően jó, akkor észveszejtően jó. Ha leírom, ha nem. És éppúgy a fordítottja. Fent és lent, mint a sinus-görbe két…