vonz/a/lom

sok a munka, ilyen is olyan is, a szokásosnál nagyobb rendbe vágja a napjaim, ez jó, legalábbis jó kis tüneti kezelés,

a vasárnap este jól sikerült, úgy emlékszem fél5ig fent voltunk, elfogyott három bor, amiből én meglehetősen keveset vállaltam be, megnéztük a Szomorú vasárnapot, tetszett, beszélgettünk sokat, kutyáztunk, aki hajnal felé már elég bódultan viselte a folyamatos izélgetést, de nagyon édes volt, so... , so...

hétfőn lemondtam egy randiféle találkozót, célszemély elég hülyén reagált, igaz, a lemondás egyik oka pont az Ő menőcsávós kommunikációs kényszere volt, amásik oka meg más, tudom-tudom, nem minden arany, ami.. és fordítva is, de csak annak leszek a pszichiátere és a nője is egy személyben, akinek tetszik a betegsége (is) vagy hogy mondjam...

egyébként lac elhagyta vagy nem emlékszik hová tette a kutatási anyagaimat, jövő héten előadás, oké hogy nem kell túllihegni, de ez megnehezíti a készülést, nem beszélve arról, hogy a cuccok zöme nehezen lesz pótolható, de félig az én lelkiismeretem bűne, komoly történész még fénymásolásra sem ad ki ilyen fontos dokumentumokat

ilyenek