alig aludtam, pedig iszonyat fáradt voltam, utálom az ilyen óranézegetős éjszakákat, ha ezt sejtem, nem lettem volna lusta punnyadós az este, és kimozdultam volna, amint terveztem, de lusta punnyadós voltam és nem mozdultam ki...

tegnap beszéltem hosszan telefonon másikbandival, a helyzet változatlan, azzal a különbséggel, hogy már nem pusztán megértem, hanem abszolute értem is, miként van az, ha az ember ... hát meg kell a szívnek szakadnia... mondtam is neki, ha ezt előre tudom, nagyobb lakást veszek és alakítok egy kommunát a hasonszőrű lúzereknek, ha már a piros szivecskés érzésekben nem bírunk gondolkodni, és mindenek tetejében még promiszkuitív hajlamaink sincsenek, marad a jó társaság, amit még értékelni tudunk,

mafi jó fej volt, kiderült, hogy a nővére nagyon szakmabeli, meg az is, hogy kilencven napon belül ki kell költöznie, meg az is, hogy O-val nyélben az üzlet, ilyen az én formám, mire megkedvelném, vagy akármi, elköltözik,

nem mondom, hogy visszasírom a "volt egyszer egy zenekart", de egy némileg értelmesebb kohéziós erők mentén működő csoport lelátóján üldögélni, bámulni őket amint szemérmetlenül mutogatják maguk no meg diszkréten demonstrálják kívülállásom sem egy szívet melengető érzés, so, ez van, vagy ahogy dö mondaná, ez dobta a gép

Adri révén összeakadtam egy fura pasival, a fene sem gondolta, hogy így kattan, abba meg én nem gondoltam bele, ha valaki így kattan, arra én hanyat-homlok menekülök, így a bizonyosság apró szikrája nélkül zárom a történetet hacsak nem töri rám az ajtót, aminek azért kevés az esélye, tekintve az összes felém irányuló kommunikációja olyan sablonszerű, hogy akkor is visítanék, ha egyébként nem visítanék

és ha még egyszer valaki arra hivatkozik, hogy nem tudja mit mondott nekem előző nap, előző este akármi, annak kénytelen leszek eltörni a másik kezét is :))

szóval nagy az isten állatkertje