tegnap újra harlekin kontra önbecsülés gittegyletet tartottunk, lelkem talán legjobb ismerője úgy véli, csak őszintén, max. hülyét csinálok magamból, volt már ilyen, meg lesz is, nem is érti, miért pont most szegülök ellen, én meg azt nem értem, miért pont most búzdít, erre még példa nem volt, mindig védett volna,
nyilván most lát, érez, gondol bennem, rajtam valamit, ami miatt... vagy megőrült
én meg valahogy még ennyire soha nem vigyáztam tudatosan a saját önbecsülésemre, értem is meg nem is
(most hívott az egyik szilveszteri szingli pasi, milyen kedves, persze nem téma, még fontolgatom, szeretnék-e barátkozni vele, bár Ő nyilván csajozni akar, de mintha én már akkor kifejtettem volna, hogy nem szeretnék pasizni, mind1, így megy ez...)
szóval önbecsülés... ma kaptam hasonlótól mailt, valami gubanc volt nála a telefonszámaimmal, nem is értem, bár Ő képes még az ilyen egyszerű dolgokat is összekeverni, elrontani... a gittegylet szerint írjak neki, menjek elé, és utána, ne hagyjam... én inkább az ellenkező irányba indulnék, sőt rohannék néha, olyan szintű érzelmeket aktivál bennem, ami pedig szorongásokat szül, ami összeségében nem egy happy állapot, ez a hiábavaló vágyakozás pedig halálossá súlyosbítja a helyzetet, majdnem...
tegnap a nagy éjszakai levelezésben valahogy nem mentettem rá a pendrive-omra a ZH feladatsort, szegény diákjaim majdnem megőrültek, de aztán megoldottuk...
gg-től átmentettem néhány új számot a lejátszómra, így a mai nap slágere, ami kicsit magasabbra lendíti a hintát, mint azt a helyzet indokolná, a Vackolj belém (Kispál)...
" ..A szívek szőrösen őrölnek, valami port löknek körbe-körbe a testbe.."
(valaki tud segíteni, hogyan kell ide blogba bevágni egy mp3-as számot? )
