hallgatom csernust a kultúrházban, és nézem is, hihetelen szelíd és mégis ott a jól ismert erő, nem mellesleg alig öregszik... elérkeztünk a pokol valamelyik bugyrába, mondja, nah igen,

de... nagyon várom a kutyát... tök jó, hogy párhuzamosnak van ez az új macsekja, talán lidércke...

érzelmi felelősség és boldogság... kapcsolatát ecseteli csernus,

ma nagyon szarul voltam, meg is ijedtem, produkáltam egy mini pánikot, mi van ha el is ájulok, vagy valami, és már csak akkor törik rám az ajtót, amikor már kb. mindegy... nem mintha akkora happaning volna manapság az élet

az elmúlt két órát kb. az asztalnál töltöttem, könyvvel, illatos gyertyával, végre szakadok le innen, ez fontos

kezdek visszakapcsolódni a mindennapokba, szu ötlet még bennem, felzárkózás folyamatban, kiesett vagy fél év közéleti történés, de remélem újra meglelem a ritmust, vagy mit, jah amúgy szódával leöblítve:)

ma Luca napja van, ha még pislákolna bennem az idealista, ráírnám 12 cetlire, hogy (*), és betenném a cetliket a párnám alá, és éjfélkor (vagy hogy is van ez?), szóval tutti boszorkányság lenne, tudjátok, szerelmi mágia, meg egyebek...