takarítok, rámolok, pakolok, közben megnéztem a kedvenc filmem, kissé önkínzó önreflexió, hiábavaló mantra, és ráadásul most mintha bizonyos kérdésekben nem jutnék előre
pedig tegnap kutyasétáltatás közben kitaláltam a frankót - munkaügyben - a merjünk nagyot álmodni jegyében, remélem még ma este elküldöm az első lépés levelet leendő megálmodott üzlettársnak...
közben a bútorápolótól nonstop tüsszögök, még jó, hogy nincs kutyám, megölném vele, és még jó, hogy nincs senki másom se, mert Őt is megölném vele, vannak ily tagadhatatlan előnyei a magánynak, nincs kit meggyilkoljak magam mellett... hogy mást ne mondjak
továbbá végtelenül vágyom már egy jó kis alkoholmámorra...
