aztán letörik még egy, és még egy, nagynéha visszanő valami, valami halovány utánzat, mint a fogpótlás, vagy még annyi sem,
a hiány az nagyon komoly dolog, nem illik vele viccelni, egyik kollégámat pl. a hét elején fallabdázás közben a labda pofán csapta, és letört az egyik foga félig, más ember lett, folyton ott a keze a szája előtt, rejtené a hiányt, így még jobban üvölt, a hiány mármint
mert az tud üvölteni, meg hallgatni is, azt hiszem, akkor rosszabb, ha hallgat
nemrég bevettem magam a fürdőkádba, habos eukaliptuszosba, rádióval, hogy meghallgatom az első Tisza Kata kontra Csernust, de sajna a vétel elmászott tíz perc után, így nem tudom, mire jutottak egymással, de csak kicsit bosszantott, azt gondoltam oka van,
elméláztam inkább néhány aktuális mindennapiságon...
egyébiránt: miután megtartottam a hat órám, még elmentem a soros négy óra angolomra is, így onnan, este fél7 körül igazán elégedetten és egyenes háttal indultam, mert megcsináltam - a napot, az országtanulmányokat, és még annyi mindent, ezért a deáknál - mert megérdemlem - jobbra csaptam, és indultam drogozni - mert megérdemlem - a könyvesbe, végre itt a hangyák vonulnak (bertók lászló), meg kiss judit ágnes... bár ez utóbbit elcsesztem, inkább az Irgalamsvérnővért kellett volna, mint ezt az újat, mert abban van a Lassú blues, amit istennek nem találok a neten
jah, én is írok közben, a csúcs a hétvégi volt, lépcsőház-felmosás közben (takarítónő költ, avagy költőnő takarít?), zsebemben toll és papír, fejben lázas alkotás, időnként seprű letesz, toll megragad, kesze-kuszál...
nah, ez így össze-visszaság lett
de vagyok
jó éjt