tegnap felhívott berni, nagyon jól esett, és egyáltalán... nem dramatizáltam neki a helyzetet, de hallottam a hangján, hogy szomorú volt attól, amit hallott... egyébként két hónap múlva szül, az első viszonylag közelebbi majdnem barátnőm, aki erre vetemedett, szorítok nekik... és velük örülök...
tegnap délután képes voltam kimenni futni az esőbe, oké, csak szemerkélt, de egy óra alatt így is frankón meg lehet ázni, azt hiszem, ez a leghatásosabb terápia,
most csend van, épp lejárt a cd, jó meleg, barátságos otthoni színek, és egyedül, ami lassan lassan már nem a magány...
gratula azoknak, akik ma doktorrá lettek avatva:), jut eszembe
ma hívtak a x. állás kapcsán, szerdán újabb kör, örülök, jó volna ha valahogy össze lehetne illeszteni a tanítással... adja az ég, így Tankcsapda után szabadon
sárgának köszi, abszolute igaz, erre akartam én is kilyukadni, hogy az első nagy kudarc után válunk nővé/férfivá/felnőtté igazán... és jó ez a macskás hasonlat, néha tényleg úgy érzem magam, mint egy kipaszírozott macska az út közepén, és néha pont ugyanannyi eszem is van... mint egy halott macskának az út közepén...
